Az április 1-jén, szombaton megjelent „Da Vinci lehetetlen Tokamak-rajza” bejegyzés egy tényleg lehetetlen felfedezés története. A reneszánsz művész és polihisztor jegyzeteiből természetesen nem került elő ilyen rég elfeledett vázlat. Rajzstílusának rendkívül élethű visszaadása a Midjourney mesterséges intelligencia szoftverének köszönhető, melynek segítségével Dunai Dániel plazmafizikus kollégánk rajzolta meg a fúziós reaktor középkori koncepcióját. Ezzel a kis mókával az áprilisi tréfák jól bevált hagyományát követtük, amelyet több nagy kutatóintézet többek közt a CERN, ESA, stb is ápol.
A rajz keletkezésének is érdekes története van. Az Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizikai Laboratóriumának tudományos főmunkatársa azt a kérdést tette fel, hogy nézne ki egy tokamak mérnöki vázlat, ha azt Leonardo Da Vinci (1452-1519) tervezte volna. Dániel több mint 20 éve dolgozik a fúziós plazmafizika területén, többek közt részt vesz a Wendelstein 7-X és a MAST-U kutatási programokban. Jelenleg pedig az ITER tört pellet belövő rendszerének optikai diagnosztikájának kifejlesztésére elindított projekt vezetője.
Bár kutatási területe kívül esik a mesterséges intelligencia mindennapos használatán, tavaly év végén a teljes tech-szektort letaroló „MI generált kép” láz őt is elérte. „Elkezdtem kísérletezni ezzel a technológiával, különböző szoftverplatformokat használva illusztrációkat készítettem, leginkább az ismeretterjesztő tudományos előadásokhoz és prezentációkhoz” – magyarázza. „Innen már nem volt nagy lépés, hogy megpróbáljak egy Leonardo-stílusú tokamak vázlatot generálni. Ez meglepően nehézkes volt, valószínűleg azért, mert a program tanító adatbázisában vélhetően kevés tokamak kép lehet. Fantasztikus lehetőség azonban, hogy a nem tökéletes, de jó irányban induló képeket az MI rendszerrel újra generálhatjuk, több verzióban tovább fejleszthetjük. Azonban kb. egy tucatnyi kép-„generáció” után az eredmény nagyon közel állt ahhoz, amit elképzeltem”. Azt is mondhatjuk, akármennyire lehetetlen is, ha Leonardo ismerte volna a fúziós technológiát, akkor valami olyasmi tokamak vázlatrajzot alkotott volna, amit Dániel a mesterséges intelligencia szoftver segítségével 500 évvel később megrajzolt.
Egy jó április elsejei hírnek egyszerre kell hihetőnek lennie, amikor először találkozunk vele, és teljesen elrugaszkodottnak, amikor másodszor is meggondoljuk. A tréfa valóságmagját az adta, hogy Leonardo tényleg kísérleteket dolgozott ki a gravitáció természetének vizsgálatára 150 évvel Newton előtt, amit csak néhány hónapja ismertek fel kutatók. Vajon a fúziós energia hasznosításának módjait is vizsgálhatta? A józan ész persze azt mondja, hogy nem, hiszen egy fúziós erőművet elektromos áram termelésre tervezik, amit a középkorban még nem ismertek. De azért egy gondolat mégis ott motoszkál az emberben néhány másodpercig : „Mi lett volna, ha mégis?”
És ez volt az áprilisi tréfa lényege. Az ITER és az EK közötti szoros együttműködést is mutatja, hogy kollégánk valóságtól elrugaszkodott ötlete az ITER címlapján landolt egy hétvégére. Remélhetőleg sok elgondolkodó, hitetlenkedő és persze mosolygó arckifejezést eredményezett országhatárokon és kontinenseken is átnyúlva.
